Nagy teljesítményű sportkocsi teszteléséhez nem éppen ideálisak a télies körülmények. Az autó csekélyebb tapadású téli gumiabroncsot visel, az utak csúsznak, s még sorolhatnám. Kivételt képeznek azonban az olyan hardcore összkerékhajtású sportlimuzinok, mint amilyen például a Mitsubishi Lancer Evolution IX. Ebben az időszakban nincs is élvezetesebb egy ilyen járgánynál!

Kilövőállomás

képgaléria

Indulás előtt izgalmas procedúra az adott útviszonyokhoz hangolni az aktív központi differenciált (ACD). A pilóta aszfaltos, murvás és havas program közül választhat, az elektronikusan vezérelt szerkezet pedig a körülményeknek megfelelően módosítja a tengelyek közötti nyomatékelosztást, valamint a Super AYC (aktív forgáskontroll) névre hallgató elektrohidraulikus hátsó differenciálmű beavatkozásának mértékét. A jól ismert 1997 cm3-es turbómotor MIVEC változó szívóoldali szelepvezérlést kapott, s a feltöltőt is továbbfejlesztették. Ennek megfelelően az európai változat teljesítménye 15 lóerővel nőtt (280-ra), a 355 Nm-es nyomatékmaximum azonban változatlan maradt a kettős

képgaléria

katalizátor miatt – persze, ez csak a japán verzió 400 Nm feletti értékéhez képest számít kevésnek. Alacsony fordulaton élénkebben reagál a motor, kezdettől fogva erőteljesen húz, de a valódi „robbanásveszély” 3000-es fordulatnál kezdődik. Ekkor úgy nekilódul a kocsi, mintha legalábbis Föld körüli pályára készülne állni. A fordulatszámmérő mutatója villámgyorsan végigszánt a skálán, az ülések hátba vágnak, az események pedig elképesztő módon felpörögnek. Egy határozott rántás a váltókaron, s a rajt után 5,7 másodperccel máris százzal száguldunk. A gyorsulás 0,4 másodperccel jobb az elődénél, míg a csúcssebesség 5 km/órával nagyobb. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy kontinensünkön ez az első EVO, amelyhez hatfokozatú, rövid áttételezésű sebességváltó jár. A súlycsökkentés érdekében a tetőpanel és az ajtók oldalüközés-védő betétei alumíniumból készültek, így ez a Lancer 7,5 kilogrammal kevesebbet nyom a mérlegen, mint az EVO VIII. A széria 17 colos, ötágú Enkei felnik is könnyebbek – kerekenként 150 grammal –, ám tesztautónk látványosabb BBS tárcsákat viselt. Eddig két apróságot találtam, amivel nem voltam kibékülve: sajnos a fémes mechanikai zajból és a turbó sivításából összeálló motorhang nem különösebben lelkesítő, s a 13 liter feletti átlagfogyasztással számolva alig 400 kilométer a hatótávolság.